A.J.AYRES amerikai neuropszichológus 1972-ben publikálta módszerét /innen az elnevezés AYRES-TERÁPIA/, mely azóta világszerte elterjedt eljárás lett. Magyarországon a SZIT elméletét felhasználó terápiás módszerek két irányba fejlődtek. A mozgáskoordináció fejlesztését előtérbe helyező pedagógiai irányultság felé, illetve pszichoterápiás szemlélettel dolgozó érzékszervi-mozgásos-kognitív történéseket a lelki dinamikákkal integráló dinamikus szenzoros integrációs terápiák felé.
Ayres kiemelte a szenzoros integráció optimális létrejöttéhez döntő szerepe van az ősi érzékelési mintáknak, kiemelten a vesztibuláris és taktilis ingereknek. A terápia hangsúlyozza, hogy a tanulási–magatartási-viselkedészavarok oka az idegrendszer éretlensége. Az érzékszervek képtelenek a felvett információk összehangolására a két agyfélteke között, ahol ez az integrációs folyamat zavart szenved. Ennek következtében szenzoros integrációs diszfunkciók tünetei jelennek meg. Többek között figyelemzavarok, impulzivitás, hiper vagy hipoérzékenység, hiperaktivitás, beszédzavarok, emocionális zavarok, koordinációs zavarok…stb.
A terápia központi eleme az aktív és passzív vesztibuláris ingerlés. Itt kiemelkedő szerephez jut a terápia legsajátosabb eszköze a „függőháló” más néven „magzatháló”. A hálóban ülő gyermek ebben a terápiás helyzetben újraélheti a preverbális időszak, a magzati élet és születés történéseit. A teljes gravitáció hatására a ritmusos himbálás olyan korai magzati állapotokat idézhet fel a tudat alatti szférában amely a megkapaszkodás ösztönképletét mozgósítja, és lehetőséget teremt a traumatikus élmények átstrukturálására.
A SZIT feltétele egy terápiás helyiség és a speciális eszközkészlet, melyeket a gyermekek játékos keretek között indirekt módon a szokásos gyermeki mozgásokkal használni tudnak. Az eszközök széles skálájának csak a kreativitásunk szab határt. Megtalálhatóak a termekben a hintaágyaktól az óriási gumilabdákig, alagutaktól a billenő székig, szivacslabdáktól a tányérhintáig sokféle eszköz, melyeket használva a gyermekek komfortosan érzik magukat nem gondolva arra, hogy épp egy diagnosztikus, terápiás szituációban vannak.
- Taktilis, kinesztetikus, vesztibuláris rendszerek normalizálása
- Primitív poszturális reflexek gátlása és az izomtónus helyreállítása
- A felegyenesedési és egyensúlyi reakciók fejlesztése
- Szemmozgások integrálása
- Lateralitás és két testfél használatának stabilizálása
- Vizuális forma és térpercepció fejlesztése
- Viselkedés és feszültségszabályozó technikák beépítése a személyiségstruktúrába
- Kialakitani az egyéni adottságoknak megfelelő helyzetmegoldó és megküzdési stratégiákat
- Kreativitás és fantázia fejlesztése
Szenzoros integrációs terápia diagnosztikus lehetőségeiStandardizált Tesztek közül az SCSIT 17 altesztből álló tesztkészlete a legelterjedtebb. Vizsgálja a vizuális percepciót, szomatoszenzoros és motoros percepciót. Lágy neurológiai tüneteket vizsgáló tesztbatéria.
Strukturált Klinikai megfigyelések rendszerénél lehetőségünk van feltérképezni a spontán játék és mozgástevékenységek alatt a teljes szomato-neuro-pszichés státusz, kapcsolati sajátosságokat, szociabilitást, kommunikációs szintet. Játéktevékenység során a kreativitás és fantázia szintje is jól felmérhető.
Anamnézis és a szokásos mentális vizsgálatok szükség esetén kiegészítik a terápiát.
- Tanulási-magatartási zavarok/ dyslexia, dysgraphia, dyscalculia
- ADHD–Hiperaktivitás
- Autisztikus tünetek, Autizmus
- Koraszülöttek
- Beszédfejlődés zavarai
- Emocionális problémák / válás, iskolakezdés, költözés/
- Viselkedészavarok
- Szorongásos tünetek
- Vegetatív funkciózavarok / enuresis, encopresis/
- Mozgáskoordináció fejlesztése
- Iskolaelőkészítés
J.A.Ayres szemlélete és metodikája sok új megközelítést hozott a gyermekterápiák rendszerébe, kiemelném azt a gondolatát, hogy a problematikus viselkedést kompenzációs tevékenységnek fogja fel. A gyermek fejlődésében jelentkező zavarok utalnak a fejlettség hiányára és az utat is kijelölik amelyre a fejlesztésnek épülnie kell. Ayres szavait idézve:
„A GYERMEK TÖBBET TUDHAT MŰKÖDÉSI ZAVARÁRÓL ÉS ARRÓL, HOGY MI A TEENDŐ EZZEL KAPCSOLATBAN, MINT A TERAPEUTA.”
